Az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettesének figyelmébe
Tisztelt Magyari Tivadar!
Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora , egy hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy „a magyar nyelv, kultúra és önazonosság megőrzését elsősorban otthon, a színházban és a könyvtárban kell biztosítani, és nem szakmai vonalon, hiszen a szakmát román nyelven kell megtanulni”.
Ön, mint az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese dörgedelmes porhintésben (http://www.rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/magyari-tivadar-a-mogye-rektora-a-magyar-kozosseg-identitasat-kerdojelezi-meg#sthash.VXVqF59o.dpuf) kioktatta Leonard Azamfirei-t, aki természetesen soha nem fogja elolvasni a magyar médiában (nyomtatott és elektronikus) megjelent politikai nyilatkozatát. A román média egyáltalán nem foglalkozott az Ön, magyar nyelven megfogalmazott, kijelentésével, következésképpen az Ön nyilatkozata beragadt abba szimbolikus színtérbe, amelyben a magyar nyelvhasználat Leonard Azamfirei szerint megengedett.
Könnyen meglehet, hogy Önnek, mint az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettesének csupán annyi a feladata, hogy a magyar közösség irányába egy kemény és mindenre elszánt szervezetet imitáljon, amely tulajdonképpen politikai érdekérvényesítés helyett a „tegyünk úgy, mintha csinálnánk valamit” kisebbségi érdekvédelem eszköznek feltüntetett semmittevést használja.
A magyar nyelvű sajtónak adott nyilatkozatában felháborodást és egyet nem értést színlelve azt is megjegyezte, hogy Leonard Azamfirei rektor „megsérti a magyar közösséget, és a jogvédő, diszkrimináció-ellenes szervezeteknek el kellene gondolkodniuk, hogy foglalkozzanak ilyen és hasonló kijelentésekkel”
Jelen állásfoglalásunkban a CEMO – mint nyelvi jogérvényesítéssel foglalkozó szervezet – nevében szeretnénk megkérdezni (válaszra várva), hogy a jogvédő, szervezetek irányába történő ujjal mutogatás helyett, az RMDSZ milyen hatékony és eredményes politikai érdekvédelmi eszközöket kíván használni a fent idézett kijelentés kapcsán?
Véleményünk szerint a rektor nyilatkozata kapcsán az RMDSZ-nek számos hatékony lépés, eszköz állt a rendelkezésére, ezek között nem szerepelnek a “mondjuk nagyot, tegyünk semmit” módszerek.
Számunkra érhetetlen, hogy az RMDSZ – amely több mint két évtizede hatékonyan védi (sic!) a magyar közösség érdekeit – oktatási főtitkárhelyettese részéről miért nem került kidolgozásra egy hatékony reakció és lépéssorozat, akcióterv stb. az ilyen és hasonló esetekre, hiszen az elmúlt évtizedekben számtalanszor találkoztunk már oktatási intézményékben elhangzott (halkan és hangosan), magyar nyelvhasználattal kapcsolatos diszkriminatív megjegyzéssel. Önnek tudnia kellene, hogy ezek a magatartások nap mint nap jelen vannak, mind a MOGYE-n, mind a többi romániai „multikulti” egyetemen, ahol a portás, az adminisztratív személyzet, tanárok, rektorok stb. nagy szeretettel oktatják ki a magyar diákokat arról, hogy ez itt “Románia és itt mindenkinek tudnia kell hol a helye, milyen nyelven beszél”. Szerintünk Ön már hallott az Azamfirei nyilatkozatához hasonló mondatokat azon az Egyetemen is ahol dolgozik.
Úgy gondoljuk, hogy a jelen helyzetbe Önnek, mint az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettesének a már régen kidolgozott, huszonhárom év alatt számtalanszor kipróbált, lecsiszolt, letisztult forgatókönyvet és hatékony eszközökre épülő lépéseket kellett volna életbe léptetnie, amelyek hatására eltűnnek végre a fenti sértő és diszkriminatív kijelentések. Kérdés, hogy léteznek-e ilyen kidolgozott akciótervek, abban az esetben viszont, ha huszonhárom év alatt nem készültek el, akkor talán a közösségnek érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy milyen érdekvédelmi szervezet védi a magyarok jogait, érdekeit. Továbbá azt gondoljuk, hogy nagyon veszélyes hatékony politikai érdekvédelmi lépések helyett, hangzatos porhintéssel fűszerezett, hatékonynak álcázott politikai nyilatkozatokat tenni.
A CEMO évek óta figyelemmel követi a MOGYE kapcsán tett keménynek álcázott politikai nyilatkozatokat, a hatékony politikai lépéseket azonban nem látjuk, mert azokat eltakarja a politikai porhintés.
A mostani nyilatkozat viszont egy újszerű szempontot tartalmazott, Ön az RMDSZ oktatási főtitkárhelyetteseként, azt nyilatkozta, hogy itt az ideje, hogy a „diszkriminációellenes” szervezetek lépéseket tegyenek a rektor magyarellenes nyilatkozata ellen.
Mostani állásfoglalásunkban a CEMO jelezni szeretné, hogy vettük a lapot, és egyben mi, mint jogvédő szervezet szeretnénk visszaüzenni:
Tisztelt RMDSZ oktatási főtitkárhelyettes Úr! Talán itt az ideje, hogy elgondolkodjanak és kidolgozzanak hatékony politikai és érdekvédelmi eszközöket, amelyeket az oktatási rendszeren belül tapasztalt magyar nyelvhasználattal kapcsolatos jogsértések és a magyar közösséget diszkrimináló nyilatkozatok, megnyilvánulások esetén bevetnek. Kezdetnek elmenne egy román nyelven is megfogalmazott állásfoglalás, amelyet a magyar közösséget sértő személy (legyen az rektor, polgármester bárki más) el is olvas. A többi eszközt nem taglalnánk félő, hogy az erős és hatékonynak álcázott érdekvédő politikai alakulat még rossz néven venné.
Egy rövid kitérővel szeretnénk megjegyezni, hogy a CEMO tagjai sem örülnek, amikor az RMDSZ valós politikai érdekvédelem helyett az üzeni jogvédő szervezeteknek, hogy most NEKTEK kell lépni, itt az idő “most vagy soha”.
Végezetül pedig még talán annyit, hogy diszkriminációellenes-szervezetek (idézet Öntől) nincsenek, diszkrimináció elleni küzdelem és eszközök viszont léteznek, ezek között vannak politikai eszközök is. Az RMDSZ által létrehozott Mikó Imre jogvédő hálózatot ilyen esetekre találták ki, vagy lehet, hogy az is csak porhintés volt.
Civil Elkötelezettség Mozgalom
2013. december 12.
———————————————————————————————————————-
Alább Leonard Azamfirei nyilatkozata:
Târgu Mureş, 10 dec /Agerpres/ – Rectorul Universităţii de Medicină şi Farmacie (UMF) Târgu Mureş, Leonard Azamfirei, a declarat, marţi, că absolvenţii secţiei maghiare a instituţiei de învăţământ medical s-au poziţionat bine la examenul de rezidenţiat din acest an şi datorită lucrărilor practice pe care le efectuează în limba română.
‘A fost examenul de rezidenţiat în care absolvenţii de la medicină, medicină dentară şi farmacie au dat un examen, care este un examen greu, care se dă în limba română. Aceşti studenţi, mă refer la cei maghiari, au învăţat după sistemul clasic din universitate – adică teoria, cursurile în limba maghiară, lucrările practice în limba română – şi am avut plăcuta surpriză să văd că au fost foarte bine poziţionaţi şi studenţii maghiari în clasificarea de la rezidenţiat şi nu s-a creat astfel o dificultate sau poate chiar un handicap, care ar fi putut altfel apărea la aceşti studenţi, care ar învăţa numai în limba maghiară, prin prisma obţinerii unui punctaj rezonabil la rezidenţiat. Mi-e greu să înţeleg de ce dacă un lucru merge bine, avem o eficienţă demonstrată la rezidenţiat, trebuie să-l schimbăm numai de dragul de a face schimbare sau de a face jocurile cuiva’, a declarat presei Leonard Azamfirei.
Rectorul UMF Târgu Mureş a arătat că, în acest condiţii, nu înţelege de ce ‘cei mai vocali’ pentru efectuarea învăţământului practic în limba maghiară, pe lângă cel teoretic, sunt profesorii, şi nu studenţii. Azamfirei a adăugat că studenţii îşi cunosc cel mai bine interesul şi înţeleg faptul că dacă ştiu medicina şi în limba română, nu numai în limba maghiară, li se maximizează şansele de angajare pe piaţa muncii în România.
‘Până la urmă ce-i mai important, învăţământul centrat pe student sau pe cadrul didactic? Eu zic că trebuie să rămânem la învăţământul centrat pe interesul studentului. Sunt maghiari care au luat rezidenţiatul printre primele poziţiile, în prima treime ca şi clasificare. Eu sunt convins că de fapt limba maghiară şi conservarea culturii şi identităţii maghiare se face în primul rând acasă, la teatru, la bibliotecă, şi nu pe zona tehnică în care înveţi o meserie în limba română. Nu cred că există vreun maghiar care nu ştie limba maghiară din cauză că nu învaţă practicul, la UMF Târgu Mureş, în limba maghiară’, a subliniat rectorul.
Prof. Dr. Leonard Azamfirei consideră că învăţământul practic în limba maghiară avantajează în primul rând cadrele didactice ‘pentru că le conturează lor nişte norme didactice pe care le pot regla în funcţie de strategiile liniei maghiare de studiu’.
Azamfirei şi-a exprimat speranţa ca programul în limba maghiară a UMF Târgu Mureş să fie acceptat de ARACIS. Noi avem speranţa ca la ARACIS să treacă în condiţii acceptabile şi programul în limba maghiară de la medicină, acest lucru se va întâmpla în condiţiile în care învăţământul practic este în limba română şi deficitul de cadre didactice maghiare a fost suplinit, pe zona de învăţământ practic, de către cadrele didactice române. Noi avem la limba română un grad de ocupare de peste 75%, iar la maghiară în jur de 60% în condiţiile de separare completă, or interesul nostru este să avem programe bune şi la română, şi la maghiar, şi la engleză’, a mai spus rectorul UMF Târgu Mureş. Ideea cunoaşterii limbii române de către studenţii la secţia maghiară a UMF Târgu Mureş este susţinută şi de către unii profesori maghiari, care sunt de părere că acesta reprezintă un avantaj pentru studenţi. Conf. univ. dr. Martha Orsolya, şefa Clinicii de Urologie din cadrul Spitalului Clinic Judeţean Mureş, a arătat că, dat fiind faptul că este conducător de disciplină în cadrul UMF, îşi începe cursurile prin a le spune studenţilor maghiari că, pe lângă limba maghiară, trebuie să cunoască materia şi în limba română, eventual şi limba engleză, pentru a putea fi competitivi în ţară şi în străinătate. ‘Eu conduc o disciplină. Eu aşa încep cursurile mele, că un student care studiază în limba maghiară în anul 2013, trebuie să ştie de două ori mai mult, deci să ştie şi în limba română şi în limba maternă, şi poate, dacă este deştept, şi în limba engleză ceea ce face, pentru că cu siguranţă va avea succes în ceea ce face. Eu aşa cred, că dacă vorbeşti mai multe limbi, eşti mult mai bun decât celălalt’, a subliniat Martha Orsolya.
cemo 