Nyílt levél Sándor Krisztinának, az EMNT ügyvezető elnökének

Tárgy: A nyelvi jogok érvényesítése ne legyen politikai kampánytéma!

 Kedves Sándor Krisztina!

Szervezetünk munkatársai a sajtóban értesültek arról, hogy az EMNT által – az elnökválasztási kampány részeként – megszervezett Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselet asztalán című konferencia, egyik mozzanata a nyelvi jogokhoz kötődött: aláírtak egy belépési nyilatkozatot, amelynek értemében az “Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagja lett a nyelvijogi kérdésekkel foglalkozó európai civil szervezetnek, az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózatnak (European Language Equality Network).”

Teljesen érthetetlen számunkra, hogy ez a lépés miért hírértékű és miért kell a nyelvi jogokat összekapcsolni Szilágyi Zsolt elnökválasztási kampányával. Az sem igazán világos, hogy a fenti címmel megszervezett konferencia szünetében, miért kell nyelvi jogok állítólagos érvényesítéséhez kapcsolódó belépési nyilatkozatokat aláírni. Ezek után jogosan felmerül bennünk a jól ismert kérdés:  “Hogy kerül a csizma az asztalra?”

Szervezetünk, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), a nyelvi jogok érvényesítése terén számtalan lépést tett, felvállalt ügyeinket, hosszas küzdelmek után, számos esetben sikerrel zártuk.  Érdekérvényesítés terén nyert tapasztalatunk alapján nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a romániai magyar közösség anyanyelvhasználati jogainak érvényesítése nem lesz hatékonyabb és eredményesebb attól, hogy egy helyi szervezet – a mi esetünkben az EMNT – nemrég alakult nemzetközi civil szervezetek tagjaként (CEMO megj.: az ELEN két évvel ezelőtt alakult, weboldala még nem rendelkezik elegendő információval), hálozatok keretén belül akar (?) cselekedni. Románia az Európa Tanács és az Európai Unió tagjaként, kismillió jogvédő és kisebbségi anyanyelvhasználatot garantáló nemzetközi egyezmény aláírása után sem hajlandó a magyar közösség nyelvi jogait alkalmazni.  Ezeket a hiányosságokat nem fogja egyetlen egy nemzetközi civil szervezet, hálózat vagy azon belüli tagság sem megoldani, itt következetesen felépített, jól kidolgozott stratégiára, kemény, jog és érdekérvényesítő munkára van szükség.

Tájékoztatni szeretnénk, hogy egy nemzetközi civil szervezethez történő csatlakozás, nem fogja megerősíteni sem az EMNT, még kevésbé az EMNP nem létező nyelvi jogérvényesítő stratégiáját. Hangzatosnak tűnő, ugyanakkor gyanakvást keltő nyelvi jogérvényesítést ígérő szavak helyett – “… hozzásegíti az EMNT-t ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Bukarestre a nyelvi jogok tiszteletben tartása érdekében“ –  előbb talán kellett volna valamit tenni ezen a téren, hiszen erre az élet rengeteg lehetőséget kínál. Aláírások és protokoll jellegű tagságok nem változtatnak az égvilágon semmit a magyar közösség anyanyelvhasználati jogainak érvényesítése terén, remélem ezzel Önök is tisztában vannak és csak az elnökválasztási kampány miatt nyilatkozta azt, hogy az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) képviselőivel, közösen nyomást gyakorolhatnak a hatóságokra, elősegítve a magyar nyelvhasználat megkönnyítését (sic!).” (forrás: http://www.emnt.org/egyuttmukodes-a-nyelvi-jogok-ervenyesiteseert.html).

Sajnálatos, hogy az EMNT mindezidáig néhány nyelvi jogokhoz kapcsolódó nyilatkozaton túl, nem vállalt fel valós nyelvi jog- és érdekérvényesítő ügyeket.  Az elmúlt években az EMNT egy erős struktúrával rendelkező szervezetté alakult, a nyelvi jogok érvényesítéséhez, továbbá a hatékony érdekérvényesítéshez szükséges emberi és anyagi lehetőségeik adottak voltak.

Amennyiben eddigi tapasztalatainktól eltérően nyelvi jogok kiterjesztésére szánnák rá magukat, akkor tisztelettel kérjük, hogy mutassák be a közösségnek terveiket, stratégiájukat, hiszen abban semmi titkolnivaló nem lehet.

Végezetül, tisztelettel javasolni szeretnénk, hogy a magyar közösség anyanyelvhasználati jogait tekintse életbevágóan fontos területnek, amelyet egyetlen egy szervezetnek sem szabad politikai kampánytémává degradálnia. Az ilyen – anyanyelvhasználathoz kapcsolódó – politkai kommunikációt veszélyesnek és kontraproduktívnak tartjuk, amely inkább hátráltatja, mint előreviszi a magyar közösség ügyeit. Ha az EMNT tenni szeretne a magyar közösség nyelvi jogainak érvényesítéséért, lépéseiket örömmel vesszük és kihangsúlyozzuk, hogy nagy szükség van rájuk.

Marosvásárhely, 2014. október 27.

Tisztelettel,

Szigeti Enikő
Ügyvezető igazgató

Civil Elkötelezettség Mozgalom

Advertisements

A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen csoport levele Dorin Floreához, Marosvásárhely polgármesteréhez

Címzett: Dorin Florea Polgármester
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala
Marosvásárhely

Tisztelt Dorin Florea Úr!

A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport nevében szeretnénk átadni Önnek az általunk kezdeményezett ügy petíciójának az aláírásait.

Az ügyünk – Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen – célja, hogy 25 évvel a rendszerváltás után megjelenjenek Marosvásárhely utcanévtábláin a magyar nyelvű utca- és tér nevek. Marosvásárhelyen él a legnagyobb romániai magyar közösség, közel 60 ezer ember, akik az utcák, terek neveit kizárólag román nyelven olvashatják el azokon az utcatáblákon, amelyeket  román és magyar adófizetők pénzén kivitelezett a város Polgármesteri Hivatala. Miközben a román közösség a saját anyanyelvén kiírt neveket olvas az utcatáblákon, a magyar lakosok csupán a román elnevezés mögötti utca és tér szavakat láthatják magyarul. A Szabadság utcatábla a következőképpen fest: strada Libertăţii utca.

A petíciónk címzettjei Peti András alpolgármester és Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke voltak, akiket arra szólítottunk fel, hogy a RMDSZ nevében tegyék meg a szükséges politikai lépéseket annak érdekében., hogy Marosvásárhely utcáin megjelenjenek a magyar utca és tér nevek, a már meglévő román feliratok mellett.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport szakmai tanácsadójaként ez év májusában feljelentette Önt és a város jegyzőjét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT) a település utcanévtábláinak diszkriminatív jellege miatt.

Szerettük volna személyesen is átadni Önnek a petíciót, az aláírásokat, valamint szerettük volna megismerni a terveit a kétnyelvű utcanévtáblákkal kapcsolatosan. Többször jártunk a Polgálmesteri Hivatalban, kértünk időpontot az irodavezetőjétől, sajnos nem jártunk sikerrel. Látván, hogy a városban nem jelent meg csak három-négy utcában kétnyelvű utcanévtábla, és azt, hogy Ön nem akar erről velünk beszélni, arra a következtetésre jutottunk, hogy Ön nem akarja, hogy Marosvásárhelyen kétnyelvű utcanévtáblák legyenek.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014. július 31-én meghozott döntése értelmében a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség irányába. Az Ön által vezetett hivatal hat hónapos határidőt kapott arra, hogy a valós kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését megvalósítsa. Az ODT felszólította Önt arra is, hogy módosítsa a jelenlegi költségvetést, azzal a céllal, hogy az utcanévtáblákra szükséges pénzügyi keret biztosítva legyen.

Ön azt állítja, hogy a harmóniát kedveli a konfliktus ellenében, mégis a Bírósághoz fordult azzal a céllal, hogy a kétnyelvű utcanévtáblák hiánya miatt meghozott ODT döntést megfellebbezze. Nem a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét akarja megoldani, hanem úgy tesz, mintha Önnek semmi köze és felelőssége nem lenne az üggyel kapsolatosan.  Mi azt gondoljuk, hogy Ön, aki gyakran hangoztatja, hogy a kezében van a döntéshozó toll, gyakorlatilag egyszemélyben felelős a kétnyelvű utcanévtáblák hiánya miatt , ugyanis a városi tanács, amelyre Ön a fellebbezésében hivatkozik 2001-ben (39-es számú határozat) már hozott egy érvényes döntést a kétnyelvű utcanévtáblákkal kapcsolatosan, 2007-ben pedig elfogadta a román-magyar utcanévjegyzéket (371-es határozat).

A valóságban Ön megadályozta a kétnyelvű utcanévtáblákat szabályozó határozat életbeléptetését és azt nyilatkozta, hogy “Ne keverjék össze a politikát a közigazgatással! Mindenki értse meg: ez az ország nem kétnyelvű és soha nem lesznek kétnyelvű táblák.” Idézet a Népújságból: Nagy Annamária: Fodor-Florea purparlé. Sajátos törvényértelmezés. = Népújság 2002. dec. 10. (http://www.hhrf.org/nepujsag/02dec/2nu1210.htm). Ehhez a kijelentéséhez mindmáig ragaszkodik, pedig időközben kiderült, hogy az egynyelvű vagy részlegesen kétnyelvű táblák igenis diszkriminatívak.

Ön, mint a város polgármestere, miért nem követi az egyenlő bánásmód elvét? Úgy, ahogy Önnek fontos a román nyelv, mert az anyanyelve, számunkra a tiszteletlenség jele és egyben törvénytelenség is az, ha  a város utcanévtábláin nem látjuk az utcák és terek neveit magyar nyelven is kiírva.

Jelen levelünk tartalmát személyesen szerettük volna ismertetni, mint már jeleztük, nem tudtunk személyesen találkozni Önnel, valószínűleg azért mert ez az ügy nem ugyanolyan fontos Önnek, mint nekünk, magyaroknak. Pedig Ön mindkét közösség polgármesterének vallja magát, mégis a magyar nyelvet, és ezáltal a magyarul beszélőket nem tiszteli.

Végezetül kérjük, hogy levelünket tekintse hivatalos beadványnak és 30 napon belül válaszoljon kérdéseinkre:

1. Mikor kerülnek ki Marosvásárhely utcáira a kétnyelvű utcanévtáblák?
2. Mikor kerül be a költségvetésbe a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére elkülönített pénzösszeg, amely a mi adólejeinket is tartalmazza?

Személyes megbeszélés hiányában várjuk hivatalos válaszát.

Tisztelettel,

Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen kezdeményező csoport

Marosvásárhely, 2014. október 23.

A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport NYÍLT LEVELE Marosvásárhely városi tanácsának RMDSZ-es tanácsosai részére

Címzettek: Karácsony Erdei Etel, Józsa Tibor, Soós Zoltán, Gombos Csaba, dr. Bakos Levente-Attila, dr. Benedek István, Törzsök Sándor László, dr. Kikeli Pál István, Haller Béla

Tisztelt, a magyar közösség által megválasztott városi tanácsosok!

Csoportunk a közelmúltban adta át a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő ügyet támogató aláírásokat a petíció címzettjeinek: Borbély László úrnak, az RMDSZ politikai alelnökének, és Peti András úrnak, Marosvásárhely alpolgármesterének. Az ügy szakmai tanácsadója a Civil Elkötelezettség Mozgalom.

A nyilvános átadásra, a petíció címzettjei mellett Önöket is meghívtuk, lévén, hogy a városi tanács tagjai Marosvásárhely létfontosságú ügyeinek megoldásában döntési joggal rendelkeznek. A kétnyelvű utcanévtáblák ügye nem oldódhat meg a városi tanácsosok hatékony és a közösség iránti elkötelezett  munkája nélkül, ezért is tartottuk fontosnak, hogy Önök is jelen legyenek az átadáson.

A petíció aláírásainak nyilvános átadását egy fontos mérföldkőnek tekintjük, ahol alkalom nyílt volna arra, hogy csoportunk tagjai Önökkel közösen – akik a magyar közösség érdekeit hivatottak képviselni –, áttekintsük az ügy eddig lépéseit, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséhez szükséges további feladatokat, kötelezettségeket.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a valós kétnyelvűséget tükröző utcanévtáblák nem kerülhetnek helyükre az Önök hatékony és jól összehangolt munkája nélkül. Az ügy elindításánál az általunk megfogalmazott petícióban Peti Andrást, az RMDSZ frakcióvezetőjét szólítottuk meg, az ügy  támogatása és képviselete azonban nem az alpolgármester egyszemélyes és kizárólagos
kötelezettsége.  A kétnyelvű utcanévtáblák ügye nem érhet révbe az RMDSZ-es tanácsosok összefogása, és az ügy aktív felvállalása nélkül.

Önök a közösség szavazatai által felhatalmazott városi tanácsosok. Az elmúlt évek során Önök közül   alpolgármesteri illetve városi tanácsosi minőségben gyakran nyilatkoztak a kétnyelvű utcanévtáblákkal kapcsolatban, viszont a sajtónyilatkozatokat mindeddig nem követte érdemi megoldás.

A csoportunk által szervezett nyilvános átadáson Önök közül senki sem jelent meg, elektronikusan elküldött meghívóinkra egyetlen válaszlevél sem érkezett, senki nem jelzett vissza. Telefonos érdeklődésünk során Önök közül egyesek arra hivatkoztak, hogy az átadás napján külföldön lesznek, mások azt mondták, eljönnek és mégsem tették, volt aki azt mondta, mindent megtesz, hogy eljöjjön, de végül senki sem jelent meg. Összegzésképpen kijelenhetjük, hogy Önök részéről az ügy iránti közömbösséget tapasztaltuk.

A petíció aláírásainak átadásán a csoportunk által javasolt jövőbeni lépések az Önök munkáját is érintik, hiszen a jövő évi városi költségvetés elfogadásához, amelynek tartalmaznia kell a táblák kihelyezésének anyagi fedezetét, minden egyes RMDSZ-es városi tanácsos szavazatára szükség van. A költségvetés megszavazása mellett csoportunk javaslatot tett a 2007-ben tanácsi határozattal elfogadott kétnyelvű utcanévjegyzékben szereplő utcanevek javítására is, ugyanis a jelenlegi jegyzék számos fordítási hibát tartalmaz.

Reméljük, hogy minden általunk javasolt lépést, melyek szavatolják az utcanévtáblák ügyének megvalósítását, kellő megfontoltsággal kezelnek és a közeljövőben hatékony érdekvédelmi lépéseket tesznek majd az ügy sikeres megoldása érdekében, hiszen Önök nélkül ez az ügy bukásra van ítélve.

Nyílt levelünkben felszólítjuk Önöket, hogy fogjanak össze, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a város magyar közössége végre anyanyelvén olvashassa a város utcaneveit. Jelenleg az RMDSZ-frakció a városi tanács legnagyobb frakciója. Kérjük, hogy ezt a helyzeti előnyt fordítsák a közösség javára és a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét valós tettek formájában tűzzék mielőbb zászlajukra.

Számítunk tehát az Önök munkájára és hatékony érdekképviseletére!

A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen csoport tagjainak és a CEMO munkatársainak nevében:
Barabás Miklós, a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen csoport szóvivője

Marosvásárhely, 2014. október 1.

Pert nyert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) munkatársa a marosvásárhelyi Helyi Rendőrség ellen

A közelmúlt eseményei alapján kijelenthetjük, hogy a marosvásárhelyi karhatalmi intézmények tagjai a magyar közösséget érintő ügyek – tiltakozások, tüntetések, rendezvények – esetén elfogultak és előszeretettel osztogatják túlkapás-gyanús büntetéseiket.

A   CEMO munkatársait sem kerülte el ez a jelenség, a rendőri intézkedések nyomán bírósághoz fordultunk, és minden egyes, a Helyi Rendőrség ellen kezdeményezett perünket megnyertük. A legutóbbi perünk ezen a héten zárult sikerrel, ez már a második bírósági döntés, amely a CEMO munkatársának adott igazat, és mindkét esetben a marosvásárhelyi Helyi Rendőrség által kirótt pénzbírság törlésre került.

Bemutatjuk röviden az ügyeket

A legutóbbi sikeres kimenetelű per a Kétnyelvű kaputáblák Marosvásárhelyen kampányunkhoz kötődik. Az akció során a CEMO önkéntesei kétnyelvű kaputáblákat adományoztak a város lakóinak. Tavaly áprilisban a CEMO egyik önkéntes, kaputáblákat osztogató csapatát egy román nemzetiségű személy feljelentette, ennek következtében a marosvásárhelyi Helyi Rendőrség az akció koordinátorát, Horváth Kovács Ádámot, törvénytelen reklámanyag-osztogatás jogcímen 1500 lej bírsággal sújtotta. Noha a jegyzőkönyvet nem közölték ki, 2013 decemberében munkatársunk végrehajtó levelet kapott a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Adóbehajtó osztályától, amelyben megjelent az 1500 lejes pénzbírság. Munkatársunk megóvta a Marosvásárhelyi Bíróságon a büntetést, amely 2014. szeptember 23-án helyet adott az óvásnak, így a bíróság a 2014/3882-es Határozatával eltörölte az 1500 lejes bírságot. Kollegánk nem fordult ügyvédhez, a tárgyalások során saját maga érvelt, és a peranyagok előkészítésében egy fiatal lelkes joghallgató segített neki.

A másik ügy egy régebbi kiemelt akciónkhoz kötődik, azért említjük meg, mert ez is sikerrel zárult, és a tárgyalások során munkatársunk saját maga képviselte álláspontját. Szervezetünk tagját 2012-ben is megbírságolta a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség. A marosvásárhelyi, akkor még Kettes számú Általános Iskola (jelenleg Dr. Bernády György) igazgatója 2012 februárjában rendőrökkel vitette el az iskola épületéből Horváth-Kovács Ádámot, az iskola szülői munkaközösségének tagját, aki magyar nyelvű beadványt szeretett volna benyújtani a két-tannyelvű intézményben. Az iskolában a magyar tagozaton tanuló gyermekek szüleinek egy csoportja korábban kétnyelvű feliratokat helyezett ki. A magyar nyelvű dokumentum – amelynek iktatását az igazgatónő megtagadta – a feliratok adományozásáról szóló irat volt. Codruta Băciuţ iskolaigazgató arra hivatkozva utasította el a dokumentum iktatását, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román. Riasztása nyomán hat rendőr érkezett az iskolába, akik kollégánkat bekísérték a rendőrségre és illetéktelen behatolás jogcímen ötszáz lej bírságot róttak ki rá. Munkatársunk megóvta a jegyzőkönyvet, és a törvényszék megállapította, hogy a büntetés súlya nem volt összhangban a „tett” súlyával, ezért törölte a pénzbüntetést. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács ugyanakkor nyelvi diszkrimináció jogcímen figyelmeztetésben részesítette a marosvásárhelyi 2-es Általános Iskola akkori igazgatóját.

A fentiek fényében a CEMO munkatársai úgy vélik, hogy a mostanában gyakorivá vált rendőri túlkapások ellen érdemes fellépni, nem hátrálhatunk meg, hiszen jogos követelésekről van szó, a rendőri eljárások megkérdőjelezése és elutasítása sikerrel végződhet.

Az általunk bemutatott esetek mutatják, bebizonyíthatjuk igazunkat. Reméljük, hogy egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel, és nem fogadják el a karhatalmi túlkapásokat. Sok sikert kívánunk a legutóbbi villámcsődületen megbírságolt személyeknek. (http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/megbirsagolt-skocia-partiak-a-buntetheto-a-flashmob)

 

Országos Diszkriminációellenes Tanács: a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség irányába

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport szakmai tanácsadójaként ez év májusában feljelentette Marosvásárhely polgármesterét és a város jegyzőjét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT) a település utcanévtábláinak diszkriminatív jellege miatt.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014. július 31-én meghozott döntése értelmében a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség irányába. Az ODT figyelmeztetésben részesítette a város polgármesterét és jegyzőjét, továbbá hat hónapos határidőt szabott arra, hogy a valós kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése megvalósuljon. Az ODT felszólította az intézmény vezetőjét a polgármesteri hivatal jelenlegi költségvetésének módosítására, azzal a céllal, hogy az utcanévtáblákra szükséges pénzügyi keret biztosítva legyen.

Amennyiben a hat hónapos időtartam alatt nem került sor a költségvetés módosításra, továbbá a valós kétnyelvűséget tükrőző utcanévtáblák nem jelennek meg Marosvásárhely összes utcáján, az Országos Diszkriminációellenes Tanács bírság kiróvását helyezte kilátásba.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom álláspontja szerint a múlt hét során Marosvásárhely három utcájában (Dózsa György, Kinizsi Pál és Korvin Mátyás) kifüggesztett utcanévtáblák nem tekinthetőek a kétnyelvű utcanévtáblák ügy sikeres megoldásának, a három utca, a város összes utcájának kevesebb mint egy százalékát képezik.

Marosvásárhely több mint háromszáz utcájában kell a jelenlegi részlegesen egynyelvű utcanévtáblákat, valódi kétnyelvű utcanévtáblákra kicserélni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson a Hivatalnak biztosítani kell egyrészt a kivitelezéshez szükséges pénzügyi keretet, továbbá el kell készítenie egy átlátható és publikus ütemtervet, amely tartalmazza az utcanevek kicserélésének megvalósítását, határidőit. A szervezetünk megkereste a három utcában kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat kivitelező cég képviselőit, akiktől azt az információt kaptuk, hogy a Polgármesteri Hivatal csak erre a három utcanévre adott le megrendelést, a további utcanévtáblákról, azok elkészítéséről nem volt tudomásuk.

A CEMO a mai napon beadványt nyújt be a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben felkéri a polgármestert, hogy a Közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544 számú törvény értelmében mutassa be a kétnyelvű utcanévtáblák megvalósításához szükséges pénzügyi keret – költségvetés módosítás – biztosítását igazoló határozatot, továbbá ismertesse a kétnyelvű utcanévtáblák megvalósításának ütemtervét.

Előzetes kalkulációink szerint, a múlt héten kihelyezett utcanévtáblák árának ismeretében, a város összes utcáját érintő kétnyelvű utcanévtábla kihelyezés körülbelül 60 ezer euróba fog kerülni, az is könnyen elképzelhető, hogy ez a tétel jóval nagyobb lesz. A költségvetés módosításra és a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését biztosító pénzügyi keretre azért van szükség, mert annak hiányában, félő, hogy a három utca tábláinak kicserélése után a Hivatal forráshiányra hivatkozva lezárja az ügyet. Tapasztalataink azt mutatják – például a kétnyelvű iskolanévtáblák ügye során – a Hivatal egyik időhuzó érvelése kétnyelvűség témakörben, a forráshiányra történő hivatkozás.

Szervezetünk munkatársai a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marovásárhelyen csoport tagjaival közösen folyamatosan monitorizálni fogják a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét, a Polgármesteri Hivatal lépéseit, az utcanévtáblák kihelyezéséhez szükséges pénzügyi keret biztosításának alakulását, mindezekről tájékoztatni fogjuk a sajtót, továbbá a város lakosait. Amennyiben az Országos Diszkriminációellenes Tanács által megszabott hat hónapos időtartam alatt nem kerülnek ki a valós kétnyelvű utcanévtáblák a CEMO újabb feljelentést tesz majd az ODT irányába, amelynek következtében pénzügyi szankciókra kerül majd sor.

Felújul Nicolae Bălcescu Általános iskola belső feliratozása

A CEMO szakmai támogatásával felújítják a Nicolae Bălcescu Általános iskola teljes belső feliratozását. Az intézmény három külön épületből álló együttesébe közel száz darab egységes, román és magyar nyelvű felirat kerül fel a falakra, ajtókra. Kicserélésre kerülnek a különböző adminisztratív helyiségek, szaktantermek feliratai, valamint a biztonsági és tűzvédelmi táblák is.A tanintézmény egyike azon kevés két-tannyelvű intézmények közül, amelynek igazgatósága a CEMO közbenjárására elfogadta a kétnyelvű feliratozást, és megpróbál eleget tenni az anyanyelven való kommunikációnak minden szinten.

Mint ismeretes, a Civil Elkötelezettség Mozgalom a tavalyi év végén feljelentette az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, az anyanyelvi jogok be nem tartása miatt, csaknem az összes két-tannyelvű intézményt, jelen intézmény ez alól kivételt képezett, ugyanis, mint fent jeleztük, elfogadta a kétnyelvűség jogosságát, és megjelenítette magyarul is a legtöbb közérdekű információt. A jelenlegi akcióval a magyar nyelvű feliratok még szélesebb körben, és egységes, szép kivitelezésben jelennek meg.

A 2011-ben elfogadott új tanügyi törvény értelmében az iskolaszékek munkájában részt vesznek az önkormányzatok képviselői is, így a magyar közösség képviselői községi vagy városi tanácsosként, vagy a polgármester személyes küldőtteként is tagjai lehetnek a két-tannyelvű iskolák vagy óvodák vezetőségének.

A magyar nyelvhasználat, az oktatási intézmények kétnyelvűsége állami kötelezettség, mindamellett a magyar anyanyelvű igazgatóknak, illetve igazgató-helyetteseknek, az önkormányzatok által kinevezett tanácsosoknak kiemelt feladatukként kellene tekinteniük a magyar közösség anyanyelv használati jogainak érvényesítését, az anyanyelvű kommunikáció teljes körű meghonosíttatását minden egyes két-tannyelvű intézményben.

Végezetül fontos kiemelni, hogy egy kétnyelvű tájképpel rendelkező iskolában tanuló magyar gyerek identitástudata sokkal egészségesebben alakul, mint egy olyan tanulóé, aki soha nem találkozik nyelvével az iskolája folyósóin.

Szervezetünk továbbra is szakmai és technikai támogatást nyújt minden olyan tanintézménynek, amely kétnyelvűsíteni szeretné belső nyelvi tájképét.

 

Kétnyelvűség a Közéletben Monitoring Projekt (I.)

Szervezetünk tavaly novemberében indította el a Kétnyelvűség a Közéletben Monitoring Projekt-jét, amelynek keretén belül az elmúlt félév során nyomon követtük a választott elöljárók – városi, megyei tanácsosok, parlamenti képviselők, EP képviselők –  munkásságát, olyan személyek tevékenységét, akik felhatalmazást kaptak arra, hogy a magyar közösség érdekeit képviseljék a városi, megyei és országos hatalmi struktúrákban, polgármesteri hivatalokban, Megyei Tanács élén, Románia Parlamentjében, az Európai Parlamentben.  A közéleti kétnyelvűség monitoring során (városi és megyei) rögzítésre kerültek a nyelvi jogok alkalmazása terén tett konkrét lépések, olyan kezdeményezések, amelyek közéleti szereplők, városi tanácsosok, megyei tanácsosok, parlamenti képviselők tevékenységéhez tartoztak.

Monitoring tevékenység részeként megfigyelőink részt vettek az összes városi és megyei tanácsülésen, nyomon követtük a városi és megyei RMDSZ tevékenységét, különös tekintettel a nyelvi jogérvényesítésre, a közösség anyanyelv-használati jogainak, érdekeinek érvényesítésére. Ezen túl megvizsgáltuk az RMDSZ parlamenti képviselőinek nyelvi jogokhoz kötődő kezdeményezéseit, valamint az EP képviselők anyanyelvhasználathoz kapcsolódó tevékenységét.

Csatoljuk a 2013 októbere és 2014 áprilisa közötti periódusról elkészített jelentés rövidített változatát, amelyben röviden elemeztük a városi és megyei tanácsosok nyelvi jogokhoz kapcsolódó érdekvédelmi tevékenységét (a tanácsüléseken való részvételt, felszólalások számát, magyar felszólalások számát, tartalmát, stb.), a városi és megyei tanács fontos és a nyelvi jogérvényesítéshez kötődő határozatait, kiemeljük a sikeres és hatékony érdekvédelmi lépéseket, kitérünk az esetleges hiányosságra, mulasztásokra, felsoroljuk a nyelvi jogokhoz kapcsolódó törvénymódosító kezdeményezéseket, azok eredményeit, valamint beszélünk az EP képviselők anyanyelv-használati jogokhoz kötődő tevékenységéről.